Gyöngyöspata

' Ó,  szerelmem, Gyöngyöspata!

Bájos dombjaidat a lelkem

gyakran bebarangolja,

és megsimogatom a Havast,

a Várhegy tetejét,

mert oly magasan szárnyal az érzés,

hogy nem állíthatja meg csak az ég.

Vároldali pincék sora,

minden utam elvisz oda,

még lesz tán erőm felmászni

a Várhegy oldalán, hogy

megnézhessem fentről,

hogy vagy, kedves Patám?

Vasárnap délutánok,

vecsernyére hívó harangszók

és újra elutazások...

visszahívják az innen eluatzót.

Itt hevesebben dobog a szív,

mert ez a gyönyörű völgy

úgy ölel és úgy hív..."

Szeretettel és hálával ajánlom

Gyöngyöspatának verseimet.

         Kecskés Anikó